Közös költség kisokos

közös költség

Emberek milliói élnek társasházban és pontosan tudják, hogy a közös költség egy szükségszerű, havi rendszerességgel felmerülő kiadás. Ez is egy olyan kötelező jellegű dolog, ami a ház zavartalan működéhez tartozik és megkönnyíti a közös együttélést. Hiszen ismerjük jól a szabályokat: nem szemetelünk a lépcsőházban, nem hangoskodunk, nem firkáljuk tele a felvonó falait és még sorolhatnám. A közös költség rendszeres fizetése is idetartozik. A befizetés elmaradása ugyan nem olyan figyelemfelkeltő, mint egy barátokkal átmulatott éjszaka a szomszédok rovására, ám később sokkal nagyobb gondokat okozhat. Nézzük meg elsőként azt, hogy mi történik a közös költség elhanyagolásakor.

A közös költség elmaradása

Sajnos még a legjobb közösségekben is előfordulhat, hogy egy lakó huzamosabb ideig nem fizeti be a közös költséget. Lehet, hogy az életkörülményei akadályozzák vagy egyszerűen csak hanyag, ám hosszútávon feszültséget szül a ház lakói között. Szárnyra keltek olyan történetek, hogy hasonló esetben a közös képviselő megemelte a többi lakó díját, így eltüntetve a hiányt. Ez azonban nem így működik! A nem fizető lakót először hivatalosan felszólítják, majd jogi útra terelik az ügyet. Amennyiben a hivatalos határozat után sem rendezi a közös költség elmaradt részét és tartozása meghaladja a 6 hónapot, úgy a közös képviselet a renitens lakó tulajdonrészére jelzálog bejegyzést tehet.

Mit tartalmaz a közös költség?

Egy 2003-ban megalkotott jogszabály pontosan megfogalmazza, hogy a közös költség mit tartalmaz. A lakóházhoz tartozó, nem lakás céljára használt helyiségek, a közösen használt épületrészek és berendezések fenntartásának költsége, a lakás fenntartásának költsége, valamint a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások számítanak bele a közös költségbe. Gondolom ez így nagyon hivatalosan hangzik, szóval nézzük meg, hogy mit is jelent ez pontosan!

Egy társasházban nemcsak a lakások állagát kell megóvni és rendezetten üzemeltetni, de az épület minden részét. Ebbe beletartozik többek között a lépcsőház, teremgarázs, kazánház, kert és a tető. Folyamatosan tisztán kell tartani és időnként felújítani ezeket a helyiségeket, de akkor még nem beszéltünk a berendezések üzemben tartásának ellátásáról és a közüzemi szolgáltatások díjának kifizetéséről. Egy egyszerű példa: ha elromlik a távvezérlésű garázskapu, a közös képviselő nem kezd gyűjtésbe, hanem a rendelkezésre álló összegből, vagyis a „ház pénzéből” fedezi a javítás költségeit. Ugyanez igaz a lift biztonságos üzemeltetésére, a kert rendezésére, a ház takarítására, a szemét elszállítására és így tovább. A fűtés, meleg víz és szemét költsége társasházanként eltérő lehet.

közös költség mit tartalmaz

Fizetés tulajdoni hányad alapján

Egy társasházban nem egyformák a lakásméretek, így értelemszerűen a közös költséget sem egyenlő arányban fizetik a lakók. Felmerül a kérdés: mi alapján határozzák meg a közös költség elosztását a lakók között? A havonta megfizetendő összeg nagyságát, illetve a közös költség kiszámításának módját az úgynevezett Szervezeti és Működési szabályzatban pontosan meghatározzák. Minden társasháznak van saját szabályzata, amit lakásvásárlás vagy beköltözés előtt érdemes áttanulmányozni.

A jelenleg érvényben lévő szabályozás szerint, a társasházi közös tulajdonnal kapcsolatos költségeket a tulajdoni hányad alapján osztják meg a lakástulajdonosok között. Ez azt jelenti, hogy a nagyobb tulajdoni hányaddal rendelkező lakók értelemszerűen arányosan magasabb közös költséget fizetnek. A pontos összeg meghatározása azonban a gyakorlatban eltérő lehet. Egyes társasházakban valóban a közös tulajdoni hányad alapján számolják ki a közös költséget, más esetekben azonban a lakók számának és a hasznos alapterület méretének arányát veszik alapul.

Közös költség fizetése üres lakás esetén

Biztosan sokakban felmerül, hogy akkor is kell-e közös költséget fizetni, ha nem élnek életvitelszerűen a lakásban. A válasz igen! A takarítás, felújítási alap, biztosítási díj és egyéb közüzemi szolgáltatások költségének megfizetése akkor is érvényes kötelezettség a tulajdonosra nézve, ha a lakást épp nem használják.