Az albérlő jogai és kötelezettségei

A tulajdonos és az albérlő jogai

Az elmúlt másfél évben az albérletek piacán különösen előtérbe kerültek a bérbeadó és az albérlő jogai. Ez nem véletlen, hiszen a koronavírus okozta gazdasági visszaesés sokakat nehéz helyzetbe hozott. Számtalan bérlő bajosan tudta fizetni a havidíjat, így engedményeket próbált elérni a főbérlőnél vagy tulajdonosnál. Ugyanakkor sok bérbeadó havi jövedelmének jelentős részét teszi ki a lakáskiadásból származó bevétel, ezért nem kívántak vagy nem tudtak kedvezményeket adni a bérlőknek. A tulajdonosok és bérlők között természetesen a vírus előtt is alakultak ki vitás esetek és a jövőben is lesznek ilyen problémák. Az ellentétek hátterében a bérleti díj elmaradásán túl, egyéb okok is állhatnak. Érdemes megvizsgálni részletesebben, mire vonatkoznak az albérlő jogai.

A bérlő és albérlő fogalma

A hétköznapi nyelvhasználatban szinte minden alkalommal albérletről és albérlőről beszélünk, pedig helyesebb lenne a bérlet és bérlő megfogalmazás. Régi filmekben és korabeli újsághirdetésekben találkozhattunk gyakran a szigorú és ellenszenves „főbérlővel”. A kifejezés abból a korszakból ered, amikor a nagyobb városokban még kevés lakás állt magántulajdonban, így értelemszerűen a lakásbérlés megszokott és elterjedt forma volt. A bérlők tehát a lakást további személyeknek adták bérbe, így létrejött a főbérlő – albérlő viszony.

Napjainkban azonban a lakások túlnyomó részét a tulajdonos adják bérbe, tehát bérbeadó – bérlő a helyes megfogalmazás. Mivel a köznyelvben manapság is az „albérlő” kifejezés az elterjedt, maradjunk mi is ennél.

Az albérlő jogai: a birtoklási jog

Az albérlő jogai közül az egyik legfontosabb a birtoklási jog. Ahogy az elnevezéséből is következik, ez azt jelenti, hogy a bérlő birtokolja az adott ingatlant, sőt, még a bérbeadóval szemben is birtokvédelmet élvez a szerződés megszűnéséig. Mit jelent ez a gyakorlatban? Az albérlő jogai kiterjednek arra, hogy zavartalanul, a bérbeadó zaklatása és korlátozása nélkül birtokolja a lakást vagy házat.

Előfordulhat a bérleti jogviszony felmondásakor, hogy az albérlő nem ért egyet a felmondás határidejének időpontjával. Ez főként határozatlan idejű szerződések esetén merülhet fel. Egy harcias tulajdonos ilyenkor erőteljes ráhatással megpróbálhatja a bérlőjét távozásra bírni. Lecserélheti a zárat vagy rosszabb esetben megfenyegetheti az albérlőt. Akár igaza van a tulajdonosnak, akár nincs, a bérlőt addig nem teheti ki az ingatlanból, amíg az ügyben jogerős határozat nem születik. Az ítélet kimondásáig a jogszabályok a bérlőt védik és akár kötelezhetik a bérbeadót a zavaró vagy fenyegető ténykedésének megszüntetésére. Mindez azért történhet meg, mert a bérleti jogviszony törvényes megszűnéséig a bérlő rendelkezik a birtoklási joggal.

Használati jog

Az albérlő jogai közül a használati jog és birtoklási jog első hallásra hasonlónak hangzik. Sokan úgy gondolják, hogyha egy bérlőnek van birtoklási joga, akkor értelemszerűen van használati joga is. A kettő között azonban nagy különbség van. A használati jog kimondja, hogy a bérlőnek jogában áll használni a lakást, a bérbeadó pedig köteles a szerződés megszűnéséig biztosítani, hogy a bérlő az ingatlant valóban rendeltetésszerűen használni tudja. Vannak azonban egyéb kitételek is, amelyek főként a főbérlő jogai szempontjából fontosak. A használati jog egyrészt azt is meghatározza, hogy a szerződésben leírtakon kívül más személy ne használhassa a lakást.

Másrészt azt is pontosan szabályozza, hogy a bérlő milyen célra használhatja a lakást. Amennyiben a bérlő nem csupán lakni kíván a lakásban, hanem más tevékenységet is végezne benne, azt a használati jogban rögzíteni kell. Amennyiben a bérbeadó csak lakhatási céllal adja ki az ingatlant és ezt belefoglalják a szerződésbe, úgy értelemszerűen nem nyithat ott irodát, pékséget, fodrászatot vagy bármilyen más üzleti tevékenységet az albérlő.

Az albérlő kilakoltatása szerződés nélkül

Mit tehet egy tulajdonos, ha a bérlő nem fizet, ám a lakásból sem hajlandó kiköltözni? Nehéz eset, főleg akkor, ha nincs aláírt szerződés a megállapodásról. Lehet próbálkozni birtokvédelmi eljárással, ám az albérlő kilakoltatás menete ezen a módon a legnehezebb, hiszen ahogy korábban szóba jött, a birtokvédelem elsősorban az albérlő jogait védi.

Gyorsabb és eredményesebb a bérbeadónak, ha birtokpert indít, amiben a szerződés megszűnésének megállapítását és az ingatlan kiürítését kéri. Sajnos ez is hosszú hónapokba telhet, ám a kedvező ítélet kimondása után a tulajdonos már kérhet törvényes végrehajtói segítséget, amennyiben a bérlő továbbra sem kíván kiköltözni.

A leghatékonyabb megoldás, ha a lakástulajdonos már a bérleti szerződés megkötésekor gondol a legrosszabb forgatókönyve és a bérleti szerződés mellett, egy közjegyző által hitelesített kiköltözési nyilatkozatot is aláirat a bérlőjével. Igaz ugyan, hogy ez némi ügyintézéssel és költséggel jár, ugyanakkor jelentősen felgyorsítja a kilakoltatást szükség esetén. Mivel kiköltözési nyilatkozat egy közjegyző által hitelesített közokiratnak minősül, így néhány hónap után érvénybe léphet és elindíthatja a végrehajtást, azaz a kilakoltatást a bérlővel szemben.